2010. november 20., szombat

Walden

Az amerikai természetbúvár és esszéista a New England-i úgynevezett transzcendentalisták csoportjának legegyénibb gondolkodója, Emerson, Margaret Fuller és Hawthorne pályatársa volt. Sikertelen irodalmi-újságírói próbálkozásai után 1845-ben Walden Pondban, Concord közelében épített magának egy kis kunyhót és két évig élt benne. Remeteélete során tanulmányozta a természetet és önmagát. Naplóját, melyben elmélkedéseit rögzítette 1854-ben tette közzé. Teljes címe: Walden, avagy az élet az erdőben.
Individualista filozófiáját a polgárnak arra a jogára alapozza, hogy ha akar, visszavonulhat a civilizációtól a magányba. A visszavonulás egyben a társadalmi konvencióktól való mentesülést is jelenti. ("A legtöbb ember még ebben a viszonylag szabad országban is, merő tudatlanságból és tévelygésből úgy el van foglalva az élet vélt gondjaival és fölösleges, durva munkáival, hogy nem tudja élvezni nemesebb gyümölcseit.") Thoreau Rousseau méltó tanítványának bizonyul, egyben az utolsó jelentős rousseauistának is. Érdekes - bár naiv - elképzelése, hogy az ember a megszerzett javakért életerejét áldozza fel. Minél kevesebbet szerez, annál több marad a maga számára ebből az életerőből. Mindenkinek a saját élete a legértékesebb - fejti ki s könyve befejezésében hangsúlyozza: "Ha meg akarod tanulni a világ minden nyelvét és valamennyi nemzet szokásait, ha messzebb akarsz utazni minden világutazónál . akkor kövesd az ókori bölcs szavát és ismerd meg tenmagadat." Thoreaut az angol nyelv kiváló stilisztájának tartják, nevezetes kitűnő megfigyeléseiről és mélyen szántó gondolatmeneteiről. Műve magyarul inkább szépirodalomnak hat, mert elméletei és azok bizonyításai fölött már jócskán eljárt az idő; könyvét így is az amerikai irodalom klasszikus alkotásai között tartják nyilván.
Legeza Ilona könyvismertetője

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése