Csokonai Vitéz Mihály: A méz méze

Sok az ember baja! -
Egy belső nyavalya
     Engemet is megroncsolt;
Ínyem elvesztette,
Szám ízét elvette,
     Minden csak ízetlen volt.

Kóstoltam tokajit,
Gyomrom únalmait
     Szerzé e szent ital is;
Nem volt elszenvedve
A téj édes nedve
     Nála még cúkorral is.

Végre egy tetézett
Tálba lépesmézet
     Kűlde egy jó Nincsneve,
Kóstolom kelletlen,
Hát fojtós, ízetlen,
     Mint a zőld vackor leve.

Bejöve azonba
Laura sátoromba;
     S mondám, mi bánt régolta.
Csudálta: - elmetszett
Egy kicsinyt, s úgy tetszett,
     Hogy elébb megcsókolta.

Ezt edd meg, ez tán jó! -
Megeszem, - Egek! ó,
     Még oly édest nem ettem.
Adj, óh, adj! több mézet,
Melyet szád igézett,
     Óh, adj! - így esdeklettem.

Adott még többet is:
S meg nem mézeltet is
     Adott a kis csintalan;
De én megesmértem, -
S édességet kértem
     Szácskájáról úntalan. -

Kis méhek! kerteken,
Mezőkön, berkeken
     Mit futtok sok veszéllyel,
A friss patakokra,
A szép virágokra
     Repdesvén szerteszéjjel?

Mennyi sok munkával
És idő jártával
     Gyűjthettek egy kis mézet!
Szálljatok Laurára!
Az ő szép szájára
     Vénus sokat tetézett!

Jőjjetek, így nem lész
Olyan sok s édes méz
     Sohol, mint a tiétek.
Jőjjetek, s így nem lész
Olyan boldog méhész
     Sohol, mint a tiétek.

Mézes sütemények

Mézes krémes

Mézeskalács

Baklava

Debreceni mézes sütemény

Mézes sütemények

Micimackó

Méz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A háziméhek (Apis mellifera) a virágok nektárjából és mézharmatjából gyűjtik a méz alapanyagát az előgyomrukba. Ott gyomornedveikkel keveredve vegyileg alakítják át. Az így kialakult a híg, magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák el. A kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, s teszik sűrűbbé, tartósabbá a mézet. A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni, így ez a cukros oldat nem romlik meg. Egy évad alatt többszörösét is képesek begyűjteni, mint amire a tél átvészeléséhez szükségük van.

Története

Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol.

Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.

Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nem csak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.

A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.

Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban. Az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme.

A mézet a természetgyógyászat alternatív édesítőszerként, köhögések csillapítására, immunerősítőként, roborálóként stb. ajánlja.

Táplálkozás élettani jelentősége

 -magas energiaértékű 1350-1450Kj/100g méz,

-kedvezően hat az izomzat és a szív működésére,

-kedvezően befolyásolja az emésztőrendszert,

-vérnyomás csökkentő,

-gyógyító hatású légúti- és májbetegségeknél.

Hatása az emberi szervezetre 
Kitűnő édesítőszer, teákba, gyógyteákba, sütemények, cukorkák készítéséhez is használják.
Jó házi szere a meghűléses betegségeknek, a felső légutak hurutos elváltozásainak.
A természetes antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet.
Antimikrobiális hatású a magas cukor- és alacsony pH–tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően segíti a vágások, horzsolások és égési sebek begyógyulását.