Cseresznyevirágzás

A cseresznyevirág Japánban az élet folyamatosságát jelképezi. Ez a látványosság egyike azon nevezetességeknek, melyek turisták százait vonzzák Tokióba. Az Ueno parkot a legtöbben többnyire éppen emiatt látogatják meg. A párok éjszakába nyúlóan sétálgatnak a virággal szegélyezett ösvényeken.

A cseresznyevirágzás ünnepe egyben a japán nemzeti büszkeség egyik forrása is. Az ország minden részében nagy eseménynek számít, ahogy lassacskán az egész országot elárasztják a színes szirmok. A cseresznyevirágzás ünnepe az élet rövidségének szívbemarkoló emlékeztetője, ugyanakkor egy nagy üzlet is Japánban.

A sakura virág a cseresznyevirágzás ünnepének jelképe.

A cseresznye – akárcsak hazánkban – Japánban sem egy időpontban virágzik, ami részint a japán szigetek észak-déli irányú elhelyezkedése miatt, másrészt a különböző fajták eltérő virágzási ideje miatt alakul így. A helyi televíziók és rádiók időjárás jelentéseiben igyekeznek előre közölni a virágnyílás várható idejét. Ezt az előrejelzést az emberek mindig nagy érdeklődéssel várják, hogy felkészülhessenek a "virágnézéssel" egybekötött ünnepségekre. Még így is komoly szervezési feladat a fesztiválok előkészítése, mert a csupán néhány napig tartó virágzás időpontját az időjárás is befolyásolja. 

A virágnéző ünnepségeket (japánul ohanami) az egész országban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek és finomak, alig néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullnak. E pár napban a japán emberek családostul, kollégákkal vonulnak ki egy közeli parkba, vagy kirándulóhelyre, ahol leterítenek egy pokrócot, ételt és italt visznek magukkal, esznek, isznak, tréfálkoznak, énekelnek, esetleg régi táncokat járnak, azaz egy piknikkel ülik meg a tavasz beköszöntét. 

A cseresznye virágzása nagyon látványos, mert a többi fa lombfakadása előtt nyílnak a virágok, hatalmas, tömött gömbökben borítják a nemrég még kopár vesszőket. A sakurákat csak szépségük miatt nemesítik, fehér vagy rózsaszín árnyalatú, 5 vagy több szirmú virágaik szerint osztályozva több fajtájuk is létezik, pl. a ’Shirotae’, vagy a ’Mikumura gaeshi’.

A sakura nagyon sok művészeti alkotás témája, rengeteg vers és dal örökíti meg e nemes növényt. A virágnak szimbolikus jelentése van, mivel a virágok rövid élete a tisztaság és egyszerűség eszményét tükrözi.

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Fra Angelico: Angyali üdvözlet

Gyümölcsoltó Boldogasszony, Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, márc. 25.: a megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe. 9 hónappal Jézus születése előtti nap, melyen Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét (angyali üdvözlet). 

Néprajz. A Müncheni kódex naptárában Máriának hirdetett napja, a szegedi eredetű Lányikódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja, a lőcsei kalendáriumban (1642) Boldogasszony fogadása, de már a Winkler-kódex naptárában és a Debreczeni-kódexben Gyümölcsoltó Boldogasszony, a moldvai csángó Gajcsánában Gyimőcsótó. 

Legrégibb emlékeink is számontartják, jellegzetes elnevezéseit magyar fejleménynek kell tekintenünk. 

Az ünnepi szentmise liturgiájához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint hozzátartozott a leborulás szép régi hagyománya: „Karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján, a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, így imádja a megtestesült Igét és az isteni kegyességnek ebben kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal tiszteli”. 

Az ünnep ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat. Jellegzetesen ferences-népies hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága. A hagyomány máig él. Kiskunfélegyházán és közelében, a ferencszállási Szentkút tanyavilágában s a palóc Hangonyban manapság is ezer üdvözlégyet, a palóc Egerbocson, Bátorban és más környező falukban ezer Úrangyalát szoktak Gyümölcsoltó Boldogasszony vigíliáján az angyali üdvözlet emlékezetére elvégezni. Az ájtatosság alkonyattól éjfél utánig tart. 

Gyöngyöspata jámbor asszonyai hajnali három órakor a Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végzik. Mint mondják, akkor jött Gábor angyal. 

A mohácsi sokácok villámlás, égiháború idején kezüket mellükön keresztültéve, anyanyelvükön ezt mondogatják: Íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a Te igéd szerint. 

A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Egy 16. sz. csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. Az egyik pécsi szőlőhegyen áll Bertalan ap. barokk kápolnája. Az oltármenza virággal, gyümölccsel telefestett előzéklapja a baranyai kálvinista tp-ok (Drávaiványi, Kórós) virágdíszeinek édes testvére, valósággal paraszti remekmű. Közepén medallion-szerűen az Angyali Üdvözlet. 

Országszerte általános szokás, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. 

A göcseji archaikus néphit szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ui. annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniok. Hasonlóképpen vélekedik Zagyvarékas népe is: nem szabad kivágni, amíg magától ki nem szárad. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle. Ilyen fákról azonban igen jó oltani, mert az új oltáson áldás lesz. 

Bátya délszláv faluban az ünnepen ügyeskezű emberek szívességből házról házra járnak oltani. Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. 

Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják. 

Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt. A csíkszentmártoniak az ünnepen szedik az oltóágakat; s úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat. Csíkmenasági hiedelem szerint jó jel, ha Gyümölcsoltó Boldogasszonykor már nincs hó a vetéseken. 

Nemesbükön a szőlő 4 sarkában megmetszik a tőkéket, hogy jó termés legyen. 

A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg. 

Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák.
A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. 

A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek. 

Hangonyban szintén szemeznek, fát ültetnek, de még vörösbort is isznak e napon. 

Bazin szl. népe e napon szalmakoszorúval övezi a gyümölcsfák törzsét, hogy majd bőven teremjenek. A szőlőkben éjszaka gonoszűző célzattal tüzet gyújtanak. 

Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett. 

Németpróna népe is úgy tudja, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján jönnek meg az énekesmadarak. 

A bánáti bolgárok vörösbort isznak és pattogatott kukoricával vendégelik meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az a hiedelem, hogy vérré válik az emberben. A pattogatott kukoricával a természetet akarják analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni. 

A szabadkai bunyevácok Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, amikor a természet téli álmából ébredezik és a fák ismét éltető nedvvel telnek meg, összejönnek (krvaca), hogy ők is szaporítsák vérüket. Ez vörösborral történik: a gazda végigkínálja vele egész házanépét. 

A vegyesajkú Kelebián a szokást a többségi magyarok is eltanulták bunyevác szomszédaiktól. Vörösbort szokott inni Dány népe is. 

Ószentiván, mai nevén Tiszaliget faluban az a hiedelem járja, hogy a magzat után sóvárgó asszony e napon könnyebben megfogan. 

A zalai Nagybakónak népe csak egyetlen gallyat szemez, melynek mágikus célzata alighanem a gyermekáldás korlátozása. 

Az erdélyi románok ünneplése tele van tilalmakkal. A tehenet nem viszik bikához, a Gyümölcsoltó Boldogasszony napi tojások elzápulnak. Ellenben a jószágokat mind kihajtják a mezőre, a gyümölcsösben tüzet gyújtanak, a fákat megtömjénezik. 

Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához monda is fűződik, mely az ünneprontás hiedelemvilágába tartozik. Nagykanizsa mellett van az előkelő Inkey család barokk, szépen felújított kpnája. A legenda szerint az egyik Inkey féktelen gőgjében elhatározta, hogy épp Gyümölcsoltó Boldogasszony napján vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelső kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Hiába zárkózott be előlük a szobájába, szenvedéseibe belepusztult, és fölravatalozták. Reggelre azonban már csak a csontjai maradtak meg a koporsóban. A család engesztelésül építtette a kápolnát. 

A népi kalendáriumban nevének megfelelően termőnap a palánta és fatisztogatásra, s a Skolasztikától ászok alatt tartott oltóágak berakására. Időjárása a még hátralévő tél negyvenesnapja; derült idejével bő termést jósol (a medve kijövetele, béka megszólalása). Gyümölcsoltó Boldogasszony napján veti föl magát a hal a vízből. - Patrociniumai. Mivel Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe a nagyböjt közepére esik, viszonylag kevesebb patrociniuma van, s ezek búcsúját is a nyári Mária-ünnepeken tartják. 

Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/G/Gy%C3%BCm%C3%B6lcsolt%C3%B3%20Boldogasszony.html

Sándor, József, Benedek

Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek

Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”

Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy  jobb legyen a termés.

Nem feledkezhetünk meg az e napi névnapköszöntőkről. Kopácson például az alábbi köszöntőket mondták:

Engedje az isten, hogy sok Sándor napját
Megérjünk erőben, egészségben.

vagy:
Isten éltessen sokáig,
Mig a füled nem ér a bokádig.
(Penavin 1988: 71)

A század elején lejegyzett Borsod megyei palóc Sándor-köszöntő így hangzik:
Sándor napja ma vagyon,
Átbillegtem a fagyon.
Ha jegy garast annátok,
Tudom mennem bánnátok.
Ha mehhaltok jaó jártok,
Rám marad a vagyontok.
Szivemből kivánom!
(Istvánffy 1911: 299)

A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba.

A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sipot” (Marczell 1985: 40). Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor” (Penavin 1983: 115).

Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!” (Bálint S. 1980b: 256). Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.

József-nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik. A Drávaszögben az ünnepelteket a pincéjükben keresik fel, és ott folyik a névnapozás. A József-napi köszöntők közül egy rövid változatot idézünk Várdarócról:
József a neved napján a boroskancsót érd el,
Amig a halál a torkodra nem térdel!
(Penavin 1988: 72)

Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.

Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták (Bálint S. 1980b: 257). Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát. 

Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.

Forrás: http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/index.html

Újévi szokások külföldön

Oroszország
Oroszországban az Újév ünneplése leginkább a vallás miatt alakult másképpen, mint Európában és a világ többi részében. Így amíg a Római Egyház december 25-én ünnepli a Karácsony ünnepét, és aznap van a gyerekek által olyannyira várt ajándékozás is (amelyeket hol Jézuska, hol Santa Claus valamely változata hozza), addig az ortodox naptár szerint a Karácsony január 7-én van, ami a régi naptár használatából eredt (az új, pontosított naptárra az oroszok csak 1918-ban tértek rá, de az egyházi dátumok megmaradtak). Így az első, és egyben a legfontosabb ünnep az Újév ünneplése lett december 31-én, amelyet még az is magyarázta, hogy a bolsevik hatalomátvétel után a szovjet Oroszországban elvetették az egyházi értékeket, így a január 7-ei Karácsony később sem kapott olyan jelentőséget.
Az ajándékozás napjává ennek értelmében Oroszországban a december 31-e vált, éjjel érkezik a „Gyed Moroz” (Télapó, szó szerinti fordításban „Fagyapó”) és ajándékokat rak a karácsonyi fa alá (ehhez hasonlóan Franciaországban is Újévkor érkezik a helyi Télapó, a Pére Noel). Minden orosz polgár ilyenkor sok-sok salátát készít, a legfontosabb salátává pedig a francia saláta válik. Ezen kívül „hering a suba alatt” ételt is készítenek (különleges módon készített sózott hering tál céklával, tojással és hagymával) és természetesen pezsgőt is isznak. Ezen kívül hagyományos módon levetítik az 1975-ös „Sors iróniája” című filmet („Ironija szugybi, ili s ljogkim parom”) amelyet a tévé előtt ülők évről évre megnézik újra.

Ezen kívül Oroszországban megünneplik a január 13-14-én éjszaka a „Régi Újévet” is, ami szintén a régi naptárhoz kapcsolódik – a két hetes eltolódás miatt 1918 előtt az országban akkor ünnepelték.
Érdekesség még, hogy a világ legnagyobb országában 11 időzóna van a világon lévő 24-bőll. Így Oroszország legkeletibb részében az Újév már 9 órával Moszkva előtt kezdődik el. Ezért a hagyományos Újévi elnöki köszöntőt is előre veszik fel és különböző időzónákban külön-külön vetítik le.

Anglia

Angliában is vannak külön hagyományok az Újév megünneplésére. Így az óra első ütésére a ház gazdáinak ki kell nyitniuk a hátsó ajtót, és kiengedni a véget érő évet, az óra 12. ütésére pedig beengedni az újat. Ezen kívül fontos hagyomány a szerelmesek számára, hogy éjfélkor csókolózniuk kell a fagyöngy alatt, amitől elválaszthatatlanok lesznek egész évben. Ennek értelmében Angliában az egész házat fagyöngy ágakkal díszítik fel, amely még a lámpákról is lelóg.

Írország
Írországban mindmáig él az a hagyomány, hogy az ország politikai jövőjét az új év előtt fújó szél alapján jósolják meg. A nyugati szél Írország gazdagságát és jóllétét jelenti az elkövetkező évre, a keleti pedig a brit befolyás erősödését.
Az Egyesült Királyság mellett itt is fontos hagyománya van a fagyöngynek, amelyekkel a rossz szellemeket ijesztették el a háztól, a lányok pedig fagyöngyöt raktak a párnájuk alá, hogy álmukban meglássák a jövőbelijüket. Régen a ház ajtajára és ablakára kenyeret raktak, hogy jólétet biztosítsanak a háznak az új évben.

Olaszország
Olaszországban Újévkor tradicionálisan megszabadulnak minden régi és megunt dologtól - ezt a szó szoros értelmében megteszik, az ablakokból ilyenkor hullik a régi technika, bútordarabok és más kacatok hangos „Vigyázat” kiáltások közepette.

Japán

Japánban az Új Év egyik fontos kelléke a gereblye. Úgy tartják, hogy a gereblye segít a házba gereblyézni a szerencsét.
Ezen kívül fontos hagyomány, hogy pontosan 108-szor ütik meg a harangokat: minden egyes harangütés egy-egy bűnnek felel meg. Összesen hat bűn van a japánok szerint: mohóság, butaság, harag, könnyelműség, határozatlanság és irigység, ám minden egyes bűnnek és 18 különböző árnyalata van, így jön ki a 108 harangütés.

Az újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik,a legtöbb más vallású országban általában máskor ünneplik az Új Év elérkezését, legtöbbször a hold alapján. Ilyen országok közé tartoznak a délkelet-ázsiai országok, Kína, Thaiföld, Vietnám és a muzulmán országok, mint Szaúd-Arábia és Egyiptom. Kivételt képez ez alól Törökország, amelyben annak ellenére, hogy muzulmán ország, sokan európai szokások szerint ünnepelnek.

Forrás: http://kitekinto.hu/europa/2010/01/02/ha_gazdag_akar_lenni_huzzon_sarga_fehernemt&lap=1