A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kép. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kép. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 25., péntek

Gyümölcsoltó Boldogasszony


Fra Angelico: Angyali üdvözlet

Gyümölcsoltó Boldogasszony, Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, márc. 25.: a megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe. 9 hónappal Jézus születése előtti nap, melyen Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét (angyali üdvözlet). 

Néprajz. A Müncheni kódex naptárában Máriának hirdetett napja, a szegedi eredetű Lányikódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja, a lőcsei kalendáriumban (1642) Boldogasszony fogadása, de már a Winkler-kódex naptárában és a Debreczeni-kódexben Gyümölcsoltó Boldogasszony, a moldvai csángó Gajcsánában Gyimőcsótó. 

Legrégibb emlékeink is számontartják, jellegzetes elnevezéseit magyar fejleménynek kell tekintenünk. 
Az ünnepi szentmise liturgiájához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint hozzátartozott a leborulás szép régi hagyománya: „Karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján, a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, így imádja a megtestesült Igét és az isteni kegyességnek ebben kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal tiszteli”. 
Az ünnep ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat. Jellegzetesen ferences-népies hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága. A hagyomány máig él. Kiskunfélegyházán és közelében, a ferencszállási Szentkút tanyavilágában s a palóc Hangonyban manapság is ezer üdvözlégyet, a palóc Egerbocson, Bátorban és más környező falukban ezer Úrangyalát szoktak Gyümölcsoltó Boldogasszony vigíliáján az angyali üdvözlet emlékezetére elvégezni. Az ájtatosság alkonyattól éjfél utánig tart. 
Gyöngyöspata jámbor asszonyai hajnali három órakor a Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végzik. Mint mondják, akkor jött Gábor angyal. 
A mohácsi sokácok villámlás, égiháború idején kezüket mellükön keresztültéve, anyanyelvükön ezt mondogatják: Íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a Te igéd szerint. 
A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Egy 16. sz. csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. Az egyik pécsi szőlőhegyen áll Bertalan ap. barokk kápolnája. Az oltármenza virággal, gyümölccsel telefestett előzéklapja a baranyai kálvinista tp-ok (Drávaiványi, Kórós) virágdíszeinek édes testvére, valósággal paraszti remekmű. Közepén medallion-szerűen az Angyali Üdvözlet. 
Országszerte általános szokás, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. 
A göcseji archaikus néphit szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ui. annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniok. Hasonlóképpen vélekedik Zagyvarékas népe is: nem szabad kivágni, amíg magától ki nem szárad. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle. Ilyen fákról azonban igen jó oltani, mert az új oltáson áldás lesz. 
Bátya délszláv faluban az ünnepen ügyeskezű emberek szívességből házról házra járnak oltani. Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. 

Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják. 
Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt. A csíkszentmártoniak az ünnepen szedik az oltóágakat; s úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat. Csíkmenasági hiedelem szerint jó jel, ha Gyümölcsoltó Boldogasszonykor már nincs hó a vetéseken. 
Nemesbükön a szőlő 4 sarkában megmetszik a tőkéket, hogy jó termés legyen. 
A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg. 
Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák.
A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. 
A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek. 
Hangonyban szintén szemeznek, fát ültetnek, de még vörösbort is isznak e napon. 
Bazin szl. népe e napon szalmakoszorúval övezi a gyümölcsfák törzsét, hogy majd bőven teremjenek. A szőlőkben éjszaka gonoszűző célzattal tüzet gyújtanak. 
Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett. 
Németpróna népe is úgy tudja, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján jönnek meg az énekesmadarak. 
A bánáti bolgárok vörösbort isznak és pattogatott kukoricával vendégelik meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az a hiedelem, hogy vérré válik az emberben. A pattogatott kukoricával a természetet akarják analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni. 
A szabadkai bunyevácok Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, amikor a természet téli álmából ébredezik és a fák ismét éltető nedvvel telnek meg, összejönnek (krvaca), hogy ők is szaporítsák vérüket. Ez vörösborral történik: a gazda végigkínálja vele egész házanépét. 
A vegyesajkú Kelebián a szokást a többségi magyarok is eltanulták bunyevác szomszédaiktól. Vörösbort szokott inni Dány népe is. 
Ószentiván, mai nevén Tiszaliget faluban az a hiedelem járja, hogy a magzat után sóvárgó asszony e napon könnyebben megfogan. 
A zalai Nagybakónak népe csak egyetlen gallyat szemez, melynek mágikus célzata alighanem a gyermekáldás korlátozása. 
Az erdélyi románok ünneplése tele van tilalmakkal. A tehenet nem viszik bikához, a Gyümölcsoltó Boldogasszony napi tojások elzápulnak. Ellenben a jószágokat mind kihajtják a mezőre, a gyümölcsösben tüzet gyújtanak, a fákat megtömjénezik. 

Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához monda is fűződik, mely az ünneprontás hiedelemvilágába tartozik. Nagykanizsa mellett van az előkelő Inkey család barokk, szépen felújított kpnája. A legenda szerint az egyik Inkey féktelen gőgjében elhatározta, hogy épp Gyümölcsoltó Boldogasszony napján vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelső kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Hiába zárkózott be előlük a szobájába, szenvedéseibe belepusztult, és fölravatalozták. Reggelre azonban már csak a csontjai maradtak meg a koporsóban. A család engesztelésül építtette a kápolnát. 

A népi kalendáriumban nevének megfelelően termőnap a palánta és fatisztogatásra, s a Skolasztikától ászok alatt tartott oltóágak berakására. Időjárása a még hátralévő tél negyvenesnapja; derült idejével bő termést jósol (a medve kijövetele, béka megszólalása). Gyümölcsoltó Boldogasszony napján veti föl magát a hal a vízből. - Patrociniumai. Mivel Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe a nagyböjt közepére esik, viszonylag kevesebb patrociniuma van, s ezek búcsúját is a nyári Mária-ünnepeken tartják. 

2011. március 19., szombat

Hójó Dansui: Madárijesztő


Molnár Gabriella: Madárijesztő (rézkarc)

Még a ruháját is kölcsönbe kapja,
de a császárnak sem köszön
rozzant, kevély kalapja.

(Fordította: Kosztolányi Dezső)

2010. január 30., szombat

HOLDASKÖNYV


AZ IFJÚ BOSZORKÁNYOK ÉNEKEIBŐL
Weöres Sándor - Pásztor Béla

1
Tűz a házam, ispiláng,
hegyes tornya rőzseláng.
Piros-sipkás emberke
mákot kaszál kertembe'.

2
Ha karodban elalszom,
hét tükörben nézd arcom.
Ha álmodban meghalok,
csukj be hét nagy ablakot.

3
Anyám, ne űzz denevért,
minden köved engem ért.
Én sírtam kiszegezve
ajtód fölött az este.

4
Fehér kígyó jaj de szép!
Fején a Hold gyöngye ég.
Sziszegése : zuzmarás
fülemüle csattogás.

5
Ha szerettél, eressz be,
ne tégy seprűt keresztbe.
Jaj, ne hívjál templomba,
hívjál üres malomba.


Jegyzet
Weöres Sándor

Bizonnyal szokatlanul érinti az olvasót, hogy ennek a strófa-sorozatnak két szerzője van. Csak regény, színdarab, tudományos munka szokott több szerzőtől származni, vers szinte soha. Ezért néhány szót kell szólnom a Holdaskönyvről; meg azért is, hogy a szerzőtársról, Pásztor Béla barátomról megemlékezzem, aki a második világháborúban zsidó kényszer-munka-szolgálatos volt és eltűnt.
Abban a költő-nemzedékben, melyhez mindketten tartozunk, Pásztor Béla volt valamennyiünk közt a legszövevényesebb képzeletű; zsúfolt és szeszélyes motívumok halmozója. Lénye szinte nem is e világból való volt, mintha egy jámbor földalatti szellem, a gyökerek és elásott kincsek manója tévedésbõl embernek született volna. Képzelete, akárcsak az enyém, folyton kikívánkozott a náci terror és a háború által leszűkített emberi sorsból, ez kapcsolt össze bennünket. 1940-ben, mikor Pesten éltem, gyakran eljött hozzám, ilyenkor valósággal fürödtünk a felelőtlen, kacskaringós, elszabadult vers-fabrikálásban. Négysoros strófákat rögtönöztünk, furcsa és kusza versikéket; ha az egyik elkezdett valamit, folytatta a másik; ha az egyik leírt valamit, belejavított, vagy belerontott a másik; javítás-e, rontás-e, nem sokat törődtünk vele: úgy hajszoltuk az ötleteket, mint a szél a vízfodrot, a lehullt lombot, a port. A közösen írt strófákból egy marékravalót kis ciklusokba osztottunk, Holdaskönyv címmel. Talán nem is versek, csak közös hancúrozás. Vagy primitív hímzések, naiv kerámiák: sűrű indázatban nyüzsgő pirinyó démon-, ember-, állat-alakok.

Kép: Aya Kato: A boszorkány szerelme

2009. május 1., péntek

Május

Mint liliom a tövisek közt, olyan kedvesem a lányok közt.
Mint almafa az erdő fái közt, olyan szerelmesem a
legények közt.
(Énekek éneke)


Kép: Gustav Klimt: A csók