Meggy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve.

Fája
A meggyfának igen sok és sokféle – valószínűleg a cseresznyétől is származó – fajtája van. Sötétszürke kérgű fa. A cseresznyénél rövidebb életű. Vesszői idősebb korban lecsüngnek. Levelei a cseresznyééhez hasonlóak, fényesek. Virágzata bogernyő. Nemesebb fajtái önmeddők.

Termése
Termése különösen értékes, nyersen fogyasztják, főzve süteményekbe teszik, tartósítva a konzerviparban használják, bort és likőrt is készítenek belőle.

A jótékony meggy

Gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2- illetve C-vitamin) és ásványi anyagok (kalcium, kálium, magnézium, vas, cink). A bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan kimagasló mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, melyek antioxidáns hatásúak. A levében lévő antioxidánsok segítik megőrizni a vénák falának rugalmasságát, és ezáltal a visszérbetegségek elkerülését. Enyhítik az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat, ill. a fejfájást.

Vértisztító hatású. A kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér megtisztításán, a szívizom megerősítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. Serkenti a máj- és vese működését. Különösen azoknak ajánlatos fogyasztani, akiknek az emésztésével nincs minden rendben. A savas meggy serkentőleg hat az emésztésre és a belek mozgására. A nagy mennyiségű B- vitaminok továbbá serkentik a keményítő és a fehérje feldolgozását, felszívódását.

Meggymag
A meggy összes részét felhasználják gyógyító célokra. Levelei fő hatóanyagai a cseranyagok. Gyógytea-keverékek alkotóiként segíti a vizelet-kiválasztást, vizelethajtó, fogyasztó hatású. Teája kiváló köhögéscsillapító. Levelei gyulladásgátló hatásúak, puffadás ellen is hatásos. Uborkaeltevéshez használják a kapor mellé. A népi gyógyászatban is régóta ismert. A gyümölcskocsányt és leveleket a maihoz hasonlóan, a fa sérülésekor kicsurgó gyantát görcsoldóként használták.
A meggy magja széttörve fogyasztják. Ám ezzel nem árt óvatosabbnak lenni, hiszen már jól tudjuk, hogy az összes gyümölcs magjában B17 vitamin található. A megfelelő mennyiségben jelen lévő B-17 gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését. Alternatív módszerként egyre több helyen használják injekció formátumban.

Meghűlés ellen

A meggy leve az egyik legjobb ellenszer a meghűléses betegségek kezelésére. C-vitamin tartalma is segíti a betegségek elleni küzdelemben. Megfázáskor ajánlott napi 2-3 dl fogyasztása. Levét a gyógyszergyártásban is használják színezőanyagnak, aromaanyagként, mellesleg pedig bizonyos esetekben segíti a hatóanyagok jobb felszívódását.

Története

A meggyet a görögök már több ezer éve ismerik, de az ókori rómaiak és perzsák is kedvelték. Ősidők óta elterjedt. Származási helye Eurázsia. Már a honfoglaló magyarok is fogyasztották, ezt bizonyítja, hogy a meggy az egyetlen finnugor eredetű gyümölcs szavunk, a többi gyümölcsünk a bolgár, szláv és török nyelvekből kölcsönzött. Itthon a 17. századig a vadmeggy volt ismert, majd következett a spanyolmeggy és a cigánymeggy. Számos helyiségnév (Meggyaszó, Somogymeggyes) és családnév (Meggyesi, Medgyes) bizonyítja, hogy régóta kedvelt gyümölcs hazánkban. Európában is csak a 15-17. századtól terjedt el.

Meggy fajták
Érdi jubileum meggy, Érdi bőtermő meggy, Érdi nagygyümölcsű meggy, Debreceni bőtermő - Újfehértói fürtös - Kántorjánosi, Meteor meggy, Cigánymeggy (Aprómegy, Feketemeggy, Szaporameggy, Parasztmeggy), Csengődi meggy, Favorit meggyfa, Korai pipacsmeggy, Kőrösi korai meggyfa, Maliga emléke meggy, Pándy meggy

Forrás: http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=1991, http://www.mindmegette.hu/hatarozo/46, http://www.tuja.hu/meggy.htm

Fehér akác

Rubina pseudoacacia

Legértékesebb mézelő fafajunk

Jelentősége: Gyors növekedése, értékes, tartós fája miatt hazánk minden táján megtaláljuk. A hazai erdőterületek csaknem 20%-át borítja akác. Erdeink legelterjedtebb fafaja.

Hazája: Észak-Amerika, ahonnan az 1600-as évek elején hozták be Európába. A XVIII., de méginkább a XIX. században Európa-szerte nagy területeket telepítettek be akáccal. Ebben a telepítésben Magyarország haladt az élen.

Termőhelyi igénye: A síkság és az enyhe dombvidékek fája. Nagyon fényigényes és a meleg, napsütéses tájakat kedveli. Fagyra érzékeny, különösen a korai és a kései fagyok okoznak számottevő kárt. A korai fagyoktól a fiatal, még el nem fásodott hajtásai fagynak el, míg a kései fagyok a fakadó hajtásokat, a virágokat pusztítják el. Legjobban az üde, laza, jól szellőzött talajokon nő, de megél a jobb homokon, a sziken és a vízmosásos területeken is.

Alakja: Jó termőhelyen elsőrendű fává nő. Törzse zárt állásban egyenes, hengeres, idősebb korban ormos, koronája laza, vékony ágú. Szabad állásban törzse erős ágakra bomlik, gyakran villásodó.

Gyökere: Laza talajon a felszín alatt messze szétterül, és mélységben is lehatol. Kötöttebb sziklás talajon a gyökerek felszínesek maradnak. Gyökerein apró gumócskákat találunk, amelyekben Bacillus radicicola nevű baktériumok élnek az akáccal szimbiózisban. Ezek nagy mennyiségű N-t kötnek meg a levegőből.

Kérge: Fiatalon szürkésbarna, sima paraszemölcsös, de már korán hosszanti irányban - a kéregcserepek egymást X-Y alakban keresztezve - repedezik. Az idős kéreg vastag és sötétebb színű.

Rügyei: Rejtettek, csak későn, április végén, május elején fakadnak ki az addig takaró levélripacsokból. A rügyek két oldalán egy-egy erős tüske van. Hajtásai: Fiatalon szögletesek, barnászöldek. Levelei: Páratlanul szárnyaltak. A 11-21 levélke ép szélű, lágy, világoszöld. kicsípett csúcsú. A levélkék az erős napfényben élükkel fordulnak a fény felé, hogy a párologtatás mértékét csökkentsék.

Virágai: 10-15 cm hosszú, lógó, fehér fürtöket alkotnak. Május végén, június elején virágoznak. A kellemes illatú virágok a legjelentősebb mézelők, melyek kedvező időben az egész koronát elbontják.

Termése: 5-10 cm hosszú, lapos, barna hüvely. Októberben érik, de a hüvely télen a fán marad, és a magok csak tavasszal hullanak ki. Viszonylag nagyon hamar, az 5-6. évben terem. Magja: Vese alakú, sötétbarna, vastag héjú. Ezért a magot vetés előtt forrázni kell. Csemetéjének nevelése nagyon könnyű (21. ábra).

Növekedése: Különösen jó talajon az első években rendkívül gyors, de 20-25 év után erősen visszaesik. Mind tuskóról, mind gyökérről kitűnően sarjadzik. Gyökérsarjai jobbak, ezért kitermelés után célszerű a tuskóirtás (katlanozás), hogy a sarjak a gyökerekről fakadjanak. Természetes úton magról nem újul. Általában csak 28-30 évig tartjuk fenn. Laza lombozata nem árnyékolja a talajt, a lehullott alom gyorsan felbomlik, talaja nagyon elgyomosodik. Leggyakoribb kísérő cserjéje a bodza.

Fája: Likacsgyűrűs, színes gesztű. Szijácsa keskeny, fehéres zöldessárga, gesztje sötétebb zöldesbarna. Háncsa zöld, foszlányosan leváló. Edényei thylliszek-kel tömöttek. A túltartott fákban gyakori a tőkorhadás.

Felhasználása: Az utóbbi években tovább nőtt. Kemény, nehéz és tartós fája elsőrendű bányafa, vezetékoszlop, szőlőkaró, talpfa, gazdasági szerszámfa, épületfa és az egyik legkiválóbb tűzifa. Jelenlegi akácosaink egyharmada silány, rossz minőségű talajon van. Emiatt nagyon kis fatömeget ad. Egyesek csak sínylődnek, ezért 2000-ig a jelenlegi rontott akácosokat más fafajokkal váltjuk fel.

Forrás: Szilágyi Ferenc: Fák és cserjék

Loncfélék

5 nemzetség 220 faja tartozik ide, az összes faj fásszárú. Életformájuk lehet lián, cserje, vagy kis fa. Az északi féltekén terjedtek el.

Japán lonc (Lonicera japonica, jázminillatú lonc)

A japán lonc 4-5 méter magasságba kúszik fel. Virágai erős illatúak, fehérek, az elnyílás folyamán fokozatosan sárga színűvé alakulnak, május és augusztus között nyílnak. Félárnyékos helyen kiválóan alkalmas a falak befuttatására.

Jerikói lonc (Lonicera caprifolium)

Ez a loncfaj 3-4 m magasra kúszik fel. Különösen alkalmas dézsás dísznövényként való felhasználásra, és előszeretettel használják is, szép formájú lándzsás levelei, sárgásvörös szirmai, de mindenekelőtt sűrű növése miatt. Virágainak kellemes illatát főleg este érezni. Ősszel érő érdekes bogyótermései is tetszetősek.

Rózsalonc - Weigela

2-3 méteres, terebélyes cserje. A fiatal hajtásokon két szőrcsík húzódik. Bimbóban pirosló, kinyílva rózsaszínű, tölcsér alakú virágai május-júniusban nyílnak. Hazája Észak-Kína, Korea. Kimondottan jó kerti viszonyokat kedvel. Ilyen helyen sokáig él és jól regenerálódik, még idősebb korában is tűri az átültetést.

Magyar lonc (Lonicera tellmanniana)

Erőteljes növekedésű, magasra törő cserje. Levelei sötétzöldek, fonákjuk hamvas, virágai május-júniusban aranysárgán nyílnak. Falak befuttatására, pergolához ültessük.

Forrás: http://www.novenyvilag.abbcenter.com/?id=97454&cim=1, http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=cikk&cikkid=141, http://www.faiskola.hu/novenykatalogus/noveny/1508-jerikoi-lonc-lonicera-caprifolium.html, http://www.tuja.hu/cserje29.htm, http://www.fitoland.hu/kategoriak/kerti_novenyek/1417

Fejes saláta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fejes saláta (Lactuca sativa) mérsékelt égövi egy- vagy kétéves növény, a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó faj. Többnyire levélzöldségként termesztik. Sok országban nyersen és hidegen fogyasztják, például salátákban, hamburgerekben vagy tacóban. Más országokban, pl. Kínában a fejes salátát főve fogyasztják, és a szár felhasználása épp olyan fontos, mint a levélé. A nemzetség tudományos neve a latin lac, azaz tej szóból származik, ami az ide tartozó növények tejnedvére utal. Enyhe íze miatt évszázadokon keresztül a saláták egyéb összetevői mellett közömbösítő szerepe volt.

Egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségfélék közül ez a legkedveltebb.

Tápértéke, a magas C-vitamin, (40 mg), de sok B-vitamint, (B1-, B2-, B6-vitamint) meszet, fehérjét, kalciumot, káliumot, foszfort, és vasat tartalmaz.

Ízanyagai jó hatással vannak a gyomor működésére, ritkán főzelék készítésére is felhasználjuk. Cukorbetegek, túlsúlyosak is fogyaszthatják.

A saláta szüzesség szimbóluma
A fejes saláta őse egy apró levelű, cakkos szélű, keserű ízű észak-afrikai növény volt. Dél-Európába a hódító háborúkkal egy időben jutott el. Már az ókorban jelentős karriert futott be: akkoriban a "szüzesség szimbóluma" és "eunuchok eledele" névvel illetett zöldség a nemi szervekre gyakorolt nyugtató hatásáról volt ismert. Alacsony energiatartalmának (100 grammban 13 kcal) és telítettségérzetet keltő hatásának köszönhetően manapság a fogyókúrák egyik legnépszerűbb összetevője.

Hogyan válasszunk jó salátát?
A piacon általában mindenféle cicomás csomagolás nélkül, darabra vásárolhatjuk a fejes salátát. Választáskor ellenőrizzük a salátatorzsa alját: minél fehérebb színű, annál frissebb a kiszemelt növény! A saláta színe legyen üde zöld, a levelei ne legyenek fonnyadtak, sárgulók. A külső leveleken lehetnek barnás foltok, sérülések: ha ezek nem túl nagyok és mélyek, akkor nem okoznak gondot. Tapogassuk meg a salátafejet, hogy érezzük, van-e "feje", azaz a közepén sok levél van-e. Frissen vásároljuk, mert csak rövid ideig tárolható; nedves ruhába csavarva néhány napot azért átvészel.

Forrás: http://www.edenkert.hu/konyhakert/zoldsegek/fejes-salata-tavasz-szimboluma/2020/

Kövirózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kövirózsa a varjúhájfélék (Crassulaceae) kövirózsaformák (Sempervivoideae) alcsaládjának két nemzetsége. Alakjuk hasonlósága miatt időnként „kövirózsának” nevezik még az Aeonium, a Tacitus és az Echeveria nemzetség tagjait, sőt, más tőrózsás növényeket is, de szűkebb értelemben csak a télálló Sempervivum és Jovibarba nemzetség tagjait tekintjük kövirózsának (a Jovibarbát korábban a Sempervivum alnemzetségeként kezelték). Magyarországon két fajuk honos, mindkettő védett.

Főleg Európában gyakori; jellegzetes levélrózsái többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőin tűnnek fel. A karsztsziklagyep egyik jellegzetes növénye.

Életmódja, termesztése
Szélsőségesen szárazságtűrő, igénytelen növény. A sok napsütést meghálálja: minél több a fény, annál jobban fejlődik. Csak a pangó vizet nem tűri: olyan helyekről, ahol a víznek nincs lefolyása, könnyen kirothad. A legalkalmasabb számára a kevés humuszt tartalmazó, laza, jó vízáteresztő talaj.

Felhasználása
Az ókorban azt hitték róla, hogy megvédi a házat a villámcsapástól – ezért Jupiter növényének tartották. E hit utóhatásaként a házi kövirózsát mindmáig sokfelé a háztetőkre ültetik.

A sziklakertek elmaradhatatlan növényeiként számos fajt dísznövényként termesztenek. Sok kertészeti változat kapható különböző fantázianeveken. A szárazon hagyott támfalak réseibe is ültethetünk kövirózsákat. Néhány faj gyógyhatású (Sempervivum tectorum – fülfű).

A kövirózsa leveléből kinyert zöldes színű folyadék kiváló gyulladásgátló hatású. Huzat, fülfájás, fogfájás és nyaki nyirokmirigy duzzanatok kezelésére is alkalmas, a levével átitatott vattával dugaszoljuk be a fület éjszakára.

Korallvirág

Európa szerte közkedvelt a Madagaszkárról származó pozsgás korallvirág (Kalanchoe blossfeldiana, Crassulaceae). 1927-ben került Párizsba, 1928-ban egy német virágkereskedő, Robert Blossfeld, szobanövényként nevelte, és 32-ben már értékesítette is. Nagy áttörés a 80-as években következett be, amikor kinemesítették mai, kompakt formáját, és megnövelték a virághozamot. Manapság megjelentek teltvirágú változatai.

Nagyon fényigényes növény, szereti a közvetlen napfényt is. Ha legalább 4 órán át kap fényt, biztosan megtartja kompakt formáját. A nyári, tűző naptól azonban óvni kell. 19-20 °C között tartva érzi a legjobban magát, télen legalább 10 °C-ot igényel, de 16 °C alatt tartva már nem számíthatunk virágzásra. 10 °C alatt leveleit elhullatja. Öntözzük rendszeresen, két öntözés között várjuk, amíg a földje egy kicsit megszikkad. Ezt tapintással ellenőrizhetjük. Virágzás idején tápozható. A pajzstetvek és a levéltetvek károsíthatják.

Rövidnappalos növény. Minimum 6 héten keresztül 14 óra hosszan tartó sötétben tartva kezd virágozni. Természetes feltételek mellett tavasszal nyílik, de a fénymennyiség csökkentésével el lehet érni, hogy a tél közepén is virágozzon. Karácsonyra virágba borul, ha szeptembertől 30 napig 18 és 19 óra között sötétben tartjuk a növényt. A virágzás idején 2-3 hetente tápozhatjuk. Hosszan virágzik.

Az elnyílt korallvirág virágszár maradványait vágjuk le. Ha egyidejűleg a hajtásaiból is levágunk, bokrosodását segítjük. Ilyen módon még alsó leveleinek az elvesztése miatti felkopaszodása is megszűntethető. Ugyanezért egészen rövidre, tő közelben is visszavághatjuk, legalábbis egyes hajtásait.

Az aktív növekedés időszakában levél- vagy hajtásdugványról szaporítható. Az 5-8 cm hosszú szárról távolítsuk el az alsó leveleket. Olyan mélyre ültessük, hogy az eltávolított levelek helye a talajba kerüljön. Valamivel kevesebb vizet kíván, mint a kifejlett növény. Könnyű talajba ültetve 2-3 hét alatt begyökeresedik, 14-21 napig tartsuk meleg, kissé árnyékos helyen. Ezután végleges helyére kerülhet.

Forrás: http://www.kertpont.hu/uj/kertpont.php?menu=cikk&CId=450

Feketeribizli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A feketeribizli (Ribes nigrum) fekete bogyókat termő cserje. Népies neve feketeribizke, feketeribiszke. A ribizli (Ribes rubrum) rokona.

Jellemzése
Vadon egész Eurázsia erdeiben előfordul. 1-1,5 m magasra növő tüskétlen cserje, amely évenként több fiatal hajtást hoz. Hímnős virágait az 1 évnél idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti ki, miközben 4-5-6 éves vesszői egyre kevesebbet teremnek, míg végül elhalnak.

Termése a piros ribizliéhez hasonló alakú, de rövidebb kocsányon elhelyezkedő, fekete színű rekeszálbogyótermés. Április, május hónapban virágzik és termését június, júliusban érleli be. Egyes fajtáknál a bogyók az érést követően vagy szedéskor a kocsányról lepotyognak.

Felhasználása
A bogyós gyümölcsök közül a feketeribizli C-vitamin-tartalma a legnagyobb, de friss fogyasztásra jellegzetesen erős íz- és zamatanyaga kevésbé teszi kedveltté. Ezzel szemben szörpnek és bornak feldolgozva sokak által kedvelt, immunerősítő védőital. Dzsem is készíthető belőle. A feketeribizli 9 g fehérjét, 20 g zsírt, 95 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 38 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

A feketeribizlit már a középkorban eszményi gyógynövényként tartották számon. Gyakran használták fájdalmas izmokkal, merev ízületekkel szenvedő pácienseknél. A modern orvostudomány bizonyította gyógyító erejét. Rendkívül jó hatású az ízületekben lerakódott kristályok eltávolításában (köszvénynél), segít a fáradtságérzetet leküzdeni, valamint nagyon magas a C-vitamin-tartalma és szerepe van a vérképzésben is.

Sokkal kevésbé ismert a szárított ribizlilevélből készült tea haszna. A népgyógyászat már régóta használja reumás és köszvényes panaszok kezelésére. A reumás panaszok kiújjulása már rövid használat után (4-6 héten át napi 2 csésze tea elfogyasztása javasolt) is ritkábbá és enyhébbé válik. Ennek ellenére az orvostudomány a ribizliteával szemben elég tartózkodó, és csak enyhe vizelethajtó hatás létét feltételezi.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Feketeribizli, http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=201

Karácsonyi kaktusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A karácsonyi kaktuszok közé a Schlumbergera (korábban Zygocactus) nemzetség epifita kaktuszfajai mellett a Hatiora gaertneri faj tartozik. Kedvelt szobanövények, mert fejlett töveik minden évben karácsony táján virágoznak.
Brazíliából származnak, ahol a trópusi, vagy szubtrópusi őserdők fáin élnek. Gyökereikkel a az ágak elágazásaiban és a fakéreg repedéseiben összegyűlő – sokszor igen kevés – szerves anyagból táplálkoznak.
Lakásban tartva ezek a kaktuszok nem szeretik a túl száraz levegőt, a nagy hőingadozást és a változó környezetet. Nem kedvelik a tűző napot.
Télen nem túlfűtött, de nem is fűtetlen helyen, fényhez közel, kissé párás helyen érzik jól magukat.

Rendszertan, felépítés

A karácsonyi kaktuszokat a kaktuszfélék Cactoideae ("Valódi kaktuszok") alcsaládjának Rhipsalideae nemzetségcsoportjába sorolták be. Eredeti termőhelyükön hat fajukat különítették el, de mivel ezek egymással jól beporozhatók, a kereskedelemben szinte mindig hibridjeikkel találkozhatunk; főleg a lila, a cseresznyepiros, a rózsaszín és a fehér virágú változatokkal.
Kis termetű, sűrűn elágazó cserje – kb. 30 cm-esre nő meg.
Szártagjai laposak, erősen fogazott címerpajzs alakúak, elágazó füzérekben sorakoznak. Egy-egy szártag ~4,5 cm hosszú és ~2,5 cm széles. Kezdetben felfelé ívelnek, de később a többi szártag kifejlődése után lehajlanak.
Tövisei nincsenek, a szártagok ízeinél 1–3 finom, rövid sörte fejlődik ki. Virágzási ideje hosszan elnyúlhat: ha jól érzi magát, októbertől akár februárig is hozhatja a hajtások csúcsán nyíló virágait. A virágok hossza 6–8 cm.

Tartása
Mivel meglehetősen igénytelen növény, sokféle hibás kezelést is képes elviselni. Magyar nevét azért kapta, mert megfelelő körülmények között tartva karácsony táján virágzik. Ha ezt akarjuk, július-augusztusban kevés vizet és tápanyagot adjunk. neki. Ezalatt az új levelek beérnek, és végükben virágkezdemények alakulnak ki.

Ősztől, kb. 15 fokos hőmérsékleten csak mérsékelten öntözzük, de a bimbók megjelenéséig rendszeresen párásítsuk. Virágzás alatt bővebben öntözzük és tápoldatozzuk. Arra kell csak figyelnünk, hogy 22 °C fölé nem menjen a hőmérséklet, mert melegben a virágzás kb. két hétre rövidülhet.
A fejlődő növényt ne forgassuk; legjobb ennek érdekében a cserepet megjelölni. Virágzás után a növény elveszti fényét, ami a kb. két hónapig tartó nyugalmi időszak elejét jelzi.

Házilag könnyen szaporítható, ezért hálás növény. Amikor a virágzást követő tavasszal fejlődni kezd, tehát ledobott virágai helyén új levélkezdemények jelennek meg, akkor 2–2 ízközös hajtásait válasszuk le a régi tőről, és tűzdeljük őket homok és rostos tőzeg keverékébe. Szobaablakban rendszeresen párásítsuk szaporítványainkat! Ha meggyökeresedtek, elkezdhetjük óvatosan tápoldatozni, ami után át is ültethetjük őket.

Kevés kártevője ismert. A fehér gyapjasmoly megjelenése túl száraz környezetre vall. Kézi tisztogatással és esőztető, lágy vizes öntözéssel ez többnyire megszüntethető. Ápoláskor jusson eszünkbe szülőhazája és természetes környezete!
A rothadásra nagyon érzékeny: ne hagyjuk, hogy a víz megálljon alatta!

Patisszon

Cucurbita pepo convar. patissoniana Greb. - Cucurbitaceae

Kalóriaszegény zöldségnövény, termése savanyúságnak és számos önálló ételnek kiváló alapanyag, jól fűszerezhető.

A legtöbb tökféléhez hasonlóan a patisz-szont is amerikai származású növénynek tartják. Az indián bennszülött lakosság körében régóta ismert és elterjedt, elsősorban Kalifornia vidékein. Innen terjedt el fokozatosan Európa és főleg Ázsia melegebb éghajlatú országain keresztül az egész földön. Európa szinte minden országában ismerik, de csak helyenként és kis területen termesztik. Magyarországon az 1960-as évek végétől vált szélesebb körben ismertté.

Lágy szárú egyéves növény. Általában indás, de előfordulnak indátlan fajtái is. Az indás típus szárának hossza az 5-6 m-t is elérheti és hosszú szártagokból áll, az indátlan viszont csak 5-6 cm-re nő meg és a szára rövid szártagú. A karógyökere mélyrehatoló és gyors növekedésű, a talajt sűrűn behálózzák oldalgyökerei. A száron és a levélnyélen ritkán, a levélfonákon viszont sűrűn lehet találni puha, tüskés szőröket.

A magános virágok a levelek hónaljában állnak, a nővirágok viszonylag nagy terméskezdeménnyel rendelkeznek. A termés alakja fajtánként változó: a majdnem gömbölyűtől az egészen lapos csésze alakig sokféle változat megtálalható. Általánosan elterjedt a lapított forma, erről is kapta egyik szinonim nevét, a csillagtököt.

Forrás: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/patisszon.html

Receptek: http://patisszon.lap.hu/

Borsmenta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A borsmenta (latinul Mentha × piperita L.): fűszer- és gyógynövény. Népies neve: borsos menta, angol menta, mithen menta.

A drogot a borsmenta – Mentha x piperita L., az ajakosak – Lamiaceae (Labiatae) családba tartozó növény virágzás előtt gyűjtött, szárított lomblevelei szolgáltatják.

A drogot adó levelek rövid nyelűek, lemezük lándzsa vagy nyújtott ellipszis alakú, fűrészes szélű, a levél csúcsa hegyes, válla lekerekített, erezete szárnyas, felszíne sötétzöld, fonáka világosabb zöld. Gyakran a levélerezet, vagy a levél egy része antociántól ibolyás színű. A drog mentolos szagú, íze először égető, majd hűsítő. A virágzáskor gyűjtött gyógynövény kellemetlen szagú a mentofurantartalom megnövekedése miatt.

Magyarországon ismert, elterjedt, mint teanövény (Menthae piperita folium), érdekes mentaízű levelek adják a fűszert. Használata igen egészséges, mert emésztési zavaroknál, felfúvódásnál, epegyulladásnál, menstruációs zavaroknál nagyon jó szolgálatot tesz. Hatás: görcsoldó, nyugtató, összehúzó.

Tartalomanyagok: illóolaj 0,5-4%-ban mentol, mentholészterekkel, menthonnal, menthofuránnal, jázmonnal, klorogénsavat tartalmaz. A drog további tartalmi anyagai: cserzőanyagok 6-12%-ban, flavonoidok, triterpének, keserű anyagok.

Maté tea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A matétea vagy maté (portugálul chimarrão, guaraníul kaaiguá – kaa= fű, i= víz, guá= -ból; azaz "vízből származó fű", jezsuiták teája, Szent Bartholomeo teája, Paraguay tea, yerba tea) a maté fa (Ilex paraguariensis) (dél-amerikai magyal, Paraguay magyal) megszárított leveleiből készült főzet. Ez a Dél-Amerikában honos örökzöld fafaj, karcsú, 5-6 m magas, csoportokban nő. A 10-16 cm hosszú, bőrszerű, csipkés vagy fűrészelt szélű leveleit parázs felett megszárítják (ritkábban forró vízbe merítik), majd felaprítják.

A maté elnevezés a kecsua mati szóból ered, amely poharat vagy egyéb ivóalkalmatosságot jelent és amely később a maté ivására használt tök (Lagenaria siceraria) népies elnevezéseként terjedt el.

A maténak élénkítő hatása van a benne található 0,3-1,5% koffeinnek, 4-10% kaffetanninnak (=kávécsersav)(ez csersavra, majd koffeinre hidrolizál), teobrominnak és teofillinnek köszönhetően. Ezentúl a maté tisztító hatású is a benne lévő (flavonoid és alkaloid) antioxidánsok miatt.

Hagyományosan forrón, a szintén maténak hívott kis pohárból szívják fel a főzetet a bombillának nevezett fém szívószál segítségével.

A maté elkészítését a guaraní indiánoktól tanulták el a spanyol és portugál gyarmatosítók. Később Dél-Amerika több országában elterjedt, fogyasztják Argentínában, Uruguayban, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és Chilében. Legnagyobb népszerűségnek Argentínában és Uruguayban örvend. Uruguayban a lakosság nagy része napközben is matézik, gyakran látni az utcán matézó embereket. A matéivás nem egyszerű szomjoltó tevékenység, általános, hogy az emberek másokkal közösen matéznak.

Nagyon fontos, hogy a matéhoz használt víz 70 és 90 °C között legyen. A vizet hozzáöntjük az aprított fűhöz, és már készen is van a kesernyés, enyhén habos és jellegzetes illatú maté. A kesernyés íz a maté sajátja, a nem ilyen ízű maté nem is maté.

Jácint

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Jácintfélék (Hyacinthaceae)
Nemzetség: Jácint (Hyacinthus)

A jácint (Hyacinthus) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó jácintfélék (Hyacinthaceae) családjának növénynemzetsége. Neve görög eredetű: a monda szerint az Apollo isten által legyőzött Hüakinthosz spártai király földre hullott véréből nőttek ki az első virágok. Hagymás, lágyszárú növények tartoznak ide. Korábban a liliomfélék (Liliaceae) családjába sorolták, jelenleg a jácintfélék típusnemzetségének tekintik. Közeli rokonai a vadjácint (Bellevalia) és a törpejácint (Hyacinthella).

A jácintok a mediterránium keleti területeitől Iránig és Türkmenisztánig őshonosak. Egyes kultúrákban az újjászületést szimbolizálják. A perzsa újévi (Norouz) ünnepségen (amit a tavaszi napéjegyenlőség idején tartanak) is jácinttal díszítik a haft szin (hét bűn) asztalát.

Dísznövényként használatos változatos alakjai egyetlen fajból, a kerti jácintból (Hyacinthus orientalis) származnak. Ez a 18. században annyira népszerű volt, hogy több mint 2000 fajtáját termesztették Hollandiában.

Mindössze három faj tartozik a nemzetségbe. Ezek:
Hyacinthus litwinowii
Hyacinthus orientalis – közönséges, vagy kerti jácint (régi nevén jószagú hiacinth)
Hyacinthus transcaspicus

Egyes botanikusok a H. litwonowii és H. transcaspicus fajokat a közeli rokon törpejácint Hyacinthella nemzetségbe sorolják, így náluk a Hyacinthus egyfajú.

Levendula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:

A levendula (Lavandula angustifolia) az árvacsalánfélék családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is termesztett félcserje. Virágai kékeslilák vagy mélylilák, a növény felső részén virulnak. Elég csak megfogni őket, és kezünk egész nap illatos marad.

A levendula illata átható, tiszta és üde, egyszerre élénkít és nyugtat. Tartalomanyagai: illóolaj (1-3%), fő összetevői a linalol (20-25%) és linalilacetát (30-40%), cserzőanyagok, rozmaringsav, kumarinok, flavonoidok.

Idegerősítő, ezért alkotórésze olyan nyugtató gyógyteakeverékeknek, melyek még nem erős idegnyugtatók, hanem csak segítenek áthangolni a pozitív működésre. Bazsalikom, rozmaring és szurokfű hozzáadásával fokozni lehet a hatását. Egyszerű vízgőzdesztillációval nyert illóolaja oldja a szélgörcsöket, fertőtleníti a beleket, akadályozza a rothadási és erjedési folyamatokat.

Felhasználása: provance fűszerkeverék, gyros egyik alapfűszere

Frézia

csipkevirág; a forró égövről származó, a nőszirommal rokon, tarka fürtös virágú, finom illatú növény (H. Th. Frees [e: fréz] német orvos nevéről)

A frézia cserepes növényként könnyen tartható, de kényes növény. A fréziahagymákat februártól április elejéig ültethetjük. A magokat májusban vessük el, de előtte egy napon át áztassuk be. A frézia nem fagyálló, védeni kell a hidegtől!

Ha a kertben neveljük, a hagymákat kb. 5 cm mélyre dugjuk a földbe, és legalább 30 cm sortávolságot tartsunk közöttük.

Szabadföldbe csak akkor ültessük ki, ha a hőmérséklet éjszaka is meghaladja az 5-6 C fokot.

A kertben napos, világos helyet válasszunk ki számára. Naponta legalább 4 órányi közvetlen napsütésre van szüksége. Nagy melegben korán reggel vízzel permetezzük le a leveleket.

Úgy öntözzük, hogy a földje mindig nyirkos legyen. A bimbók színesedéséig tápoldatozzuk is.

A fagyok beállta előtt szedjük fel a hagymákat, és tároljuk száraz helyen a következő ültetésig.

Igazából szerelem

Az Igazából szerelem (Love actually) c. film bevezetője:

„Valahányszor elfog a bánat a világ állása miatt, a Heathrow reptér utasvárójára gondolok.

Kezd elterjedni az az általános vélekedés, hogy a gyűlölet és kapzsiság világában élünk. De én nem így látom. Nekem úgy tűnik, a szeretet mindenütt jelen van. Előfordul, hogy nem különösebben méltóságteljes vagy említésre méltó, de mindig ott van. Apák és fiúk, anyák és lányok, férjek és feleségek, barátnők és barátok, régi cimborák…

Mikor a gépek becsapódtak az ikertornyokba, tudtommal a halál előtt álló emberek telefonhívásainak egyike sem a gyűlöletről, vagy a bosszúról szólt. Mind a szeretet üzenetei voltak.

Az az illetlen érzésem van, hogy ha jól körülnézünk, akkor igazából szerelem vesz körül minket…”

PEÓNIA (mudan) A peónia vagy ahogy nálunk jobban ismert, a bazsarózsacserje (Paeonia suffruticosa) viszonylag későn, csak a Tang-dinasztia idején került a kínai kertekbe, mégis kevés virág van, amelynek nagyszerűbb karriert futott volna be. Évszázadokon át a legnépszerűbb növény volt, császárok rajongtak érte, főurak dicsőítették, költők és tudósok versekben magasztalták, de a köznép is mindenkor kedvelte és nagy becsben tartotta. A Song-dinasztia idején, diadala csúcspontján egyenesen a "virágok királyá"-nak (huawang) és "száz uncia arany"-nak (bai lian jin) nevezték. A művészetek gyakori tárgya volt méltóságot sugárzó virága. Virágzásakor minden tavasszal napokig tartó pazar ünnepségeket rendeztek a fővárosban. Egy-egy új fajtáért mesés összegeket is fizettek. A feljegyzések szerint az i. sz. 9. században az egyik császár kertjében tízezer tő különféle színű peónia nyílott. A hagyományos kínai gondolkodásban a peónia a jólét, bőség, megbecsülés és méltóság jelképe. A fehér peónia azon fiatal lányok szimbóluma, akiket eszességük emel a többi szépség fölé. A virágnaptárban az 5. holdhónapot szimbolizálják vele, általában a tavaszt jelképező virág. Japánba a 8. században került át és ott is a mai napig nagy tiszteletnek, megbecsülésnek örvend. http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/peonia.html