Galileo űrszonda

http://hu.wikipedia.org/wiki/Galileo

http://meteor.mcse.hu/galeria/main.php/2001/200104/

http://solarsystem.nasa.gov/galileo/

Galilei-holdak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket Galileo Galilei fedezett fel. A holdakat már kisméretű távcsővel észlelhetjük, de megfelelő látási viszonyok esetén a legkülsőt, a Callistót akár szabad szemmel is felfedezhetjük. Galilei a holdakat 1610. január 7-én észlelte először, egyes vélemények azonban felfedezőjüknek Gan De kínai csillagászt tekintik, aki szerintük közel kétezer évvel korábban, i. e. 362-ben figyelt fel az égitestekre. A holdak felfedezése fontos érv volt a Föld-középpontú világkép ellen, s elősegítette kopernikuszi napközpontú világkép elfogadását.

Io

Az Io a legbelső a négy Galilei-hold közül. Látszólagos fényessége 5 magnitúdó, ezért könnyű megfigyelni.

Galilei nem sokkal azután fedezte fel, hogy elkészítette első távcsövét.

Különlegessége a nagyon erős vulkanizmus, amely a Naprendszer más égitestjeire nem jellemző. Ole Rømer a fénysebességet az Io mozgása alapján határozta meg. Eltéréseket figyelt meg az Io periódusidejében, és az eltérésekből határozta meg a fénysebességet.

Europa (Európé)

Az Európé a Jupiter negyedik legnagyobb holdja. Névadója Európé föníciai hercegnő.

A hold nagyobb a Plútónál és az Erisznél is, kinézete a Merkúréra hasonlít: kőhold, kevés kráterrel, felszíne kásás jég, alatta víz. Távolsága a Jupitertől 670 900 km.

Bár az Európé felszíni hőmérséklete legfeljebb a −160 °C-ot éri el, feltételezhető, hogy a jégkéreg alatt egy, akár 90 km mély vízóceán található.

Callisto (Kallisztó)

A Kallisztó a harmadik legnagyobb hold a Naprendszerben. Mérete kb. akkora, mint a Merkúré.

Ganümédész

A Ganümédész (latinul: Ganymedes) a Jupiter egyik holdja, a legnagyobb hold a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne. Mérete a Mars háromnegyedét teszi ki, nagyobb a Merkúrnál (tömege csak feleakkora) és a Plútónál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, ami akár szabad szemmel is látható, ideális viszonyok között. A nevét Simon Marius javasolta, amelyet a 20. században véglegesítettek. Korábban Jupiter III-ként emlegették (a Jupiter harmadik holdja).

Galileo Galilei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Élete

Galileo Galilei Pisában (Toscanai Nagyhercegség) látta meg a napvilágot 1564-ben, Giulia Ammannati és Vincenzo Galilei zenetudós fiaként. Eredetileg (apja kívánságára) orvosnak készült a pisai egyetemen, de pénzügyi problémák miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Arkhimédész műveinek tanulmányozása a matematika és a természetfilozófia felé fordította. Így matematikát tanított 1589 és 1592 között. Első megjelent művei szintén Arisztotelész szellemében fogantak – igazodva a kor szelleméhez.

1610-ig Padovában professzorként geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott. Itt építette termoszkópját, iránytűket konstruált, és kézikönyvet is írt használatukról. 1594-ben szabadalmaztatta vízemelő gépét. 1610. január 7-én fedezte fel a Jupiter bolygó négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek. Ez a felfedezése egy komoly érv volt a Föld központú világgal szemben.

Folytatás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Galileo_Galilei

Igazság

Minden igazságot könnyű megérteni, miután felfedték őket. A lényeg, hogy felfedjék őket.

Galileo Galilei