2010. november 20., szombat

Napfény

Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül.

Henry David Thoreau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Henry David Thoreau (USA, Massachusetts, Concord, 1817. július 12. – 1862. május 6.) amerikai író, filozófus.

Élete
1817-ben született az egyesült államokbeli Concordban. Emerson tanítványa volt, hívei őt tartják a legelső amerikai környezetvédőnek és a polgári engedetlenség filozófiai megalapozójának. Emerson gondolatait továbbvíve a természettel való összeolvadást hirdette, illetve a demokratikus eszmék valóra váltását követelte. Az új-angliai transzcendentalista iro dal mi-filozófiai mozgalomnak volt tagja. Természethez fűződő viszonyáról jelent meg 1854-ben Walden című kötete.
1845 és 1847 között egy saját kezűleg épített kunyhóban élt a Concordhoz közeli Walden-tó partján. Gyűjtögetésből, halászatból, növénytermesztésből és mások számá ra végzett fizikai munkából tartotta fönn magát, de ideje nagy részét csendes elmélyüléssel, a természet megfigyelésével és leírásával töltötte. Azt vallotta, hogy a civilizáció rombolja a természetet, és az embert meg fosztja attól, hogy figyelmét teljes egészében a lét fontos kérdéseinek szentelhesse; az emberi kultúrának a természethez kell igazodnia.
1846-ban börtönbe csukták egyetlen napra, amiért nem volt hajlandó adót fizetni a rabszolgaságot támogató és Mexikót támadó Egyesült Államoknak. Az 1849-ben megjelent A polgári engedetlenség iránti kötelességről című művében rámutat, hogy szerinte egy magasabb rendű törvény alapján minden embernek kötelessége megtagadni az együttműködést és elviselni az ezzel járó büntetést, ha az állam igazságtalan politikát folytat.
Elveinek sok követője akadt szerte a világban, mint például Mahátma Gandhi is. Leginkább elhíresült idézet tőle:
„Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpuszítani mindazt, ami nem volt Élet, Hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.”

Walden

Az amerikai természetbúvár és esszéista a New England-i úgynevezett transzcendentalisták csoportjának legegyénibb gondolkodója, Emerson, Margaret Fuller és Hawthorne pályatársa volt. Sikertelen irodalmi-újságírói próbálkozásai után 1845-ben Walden Pondban, Concord közelében épített magának egy kis kunyhót és két évig élt benne. Remeteélete során tanulmányozta a természetet és önmagát. Naplóját, melyben elmélkedéseit rögzítette 1854-ben tette közzé. Teljes címe: Walden, avagy az élet az erdőben.
Individualista filozófiáját a polgárnak arra a jogára alapozza, hogy ha akar, visszavonulhat a civilizációtól a magányba. A visszavonulás egyben a társadalmi konvencióktól való mentesülést is jelenti. ("A legtöbb ember még ebben a viszonylag szabad országban is, merő tudatlanságból és tévelygésből úgy el van foglalva az élet vélt gondjaival és fölösleges, durva munkáival, hogy nem tudja élvezni nemesebb gyümölcseit.") Thoreau Rousseau méltó tanítványának bizonyul, egyben az utolsó jelentős rousseauistának is. Érdekes - bár naiv - elképzelése, hogy az ember a megszerzett javakért életerejét áldozza fel. Minél kevesebbet szerez, annál több marad a maga számára ebből az életerőből. Mindenkinek a saját élete a legértékesebb - fejti ki s könyve befejezésében hangsúlyozza: "Ha meg akarod tanulni a világ minden nyelvét és valamennyi nemzet szokásait, ha messzebb akarsz utazni minden világutazónál . akkor kövesd az ókori bölcs szavát és ismerd meg tenmagadat." Thoreaut az angol nyelv kiváló stilisztájának tartják, nevezetes kitűnő megfigyeléseiről és mélyen szántó gondolatmeneteiről. Műve magyarul inkább szépirodalomnak hat, mert elméletei és azok bizonyításai fölött már jócskán eljárt az idő; könyvét így is az amerikai irodalom klasszikus alkotásai között tartják nyilván.
Legeza Ilona könyvismertetője

Fellegvár

Ne aggódj, ha fellegvárakat építettél. Ott vannak a helyükön. Most rakd alájuk az alapjukat.
Henry David Thoreau

Varázslat


Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat.
Albert Einstein