Bodor Ádám: Újra együtt

– Vajon ez alkalommal meddig maradunk együtt? – kérdezte Menyhárt doktor Menyhártnétól, mikor kiléptek a házasságkötő teremből. Harmadszor kötöttek egymással házasságot.
– Meddig? – kérdezte szórakozottan, kissé álmos és lagymatag hangon Menyhártné. – Meddig? Hát semeddig.
– De hát – kezdte Menyhárt doktor, de amint a szó kisiklott a száján, el is hallgatott.
– Egy életen át csak menekültél előlem – mondta Menyhártné. – Igaz, egyre fáradtabban.
Már künn jártak az utcán, borongós, nedves márciusi délelőtt volt, a járdaszegély mellett fekete tócsákban bánatosan ültek a piszkos hókupacok.
– Azért veszek neked három szál fréziát – mondta Menyhárt doktor egy virágbolt előtt. – Megvársz, vagy máris elmész dolgodra?
– Éhes vagyok – mondta Menyhártné. – Persze hogy megvárlak. Beülünk valahova, kérünk a pincértől egy vázát, és beletesszük a fréziákat. Aztán megebédelünk. Hacsak ravaszul meg nem lépsz a virágbolt hátsó kijáratán át.
Menyhárt doktor türelmesen sorba állt fréziáért, s amikor a pult elé került, nem hármat kért, amint ígérte, hanem hatot. Felesége a kirakatüvegre tapadva leste.
– Taxival megyünk – mondta Menyhárt doktor, amikor átnyújtotta a virágot. – Igaz, várunk rá legalább egy félórát, de nem engedhetem, hogy csatakosan lépj be a Sport-szálló termeibe. Elvégre a feleségem vagy.
Menyhárt doktornak igaza volt, a taxiállomáson, olvadozó hókupacokon rohangálva csaknem félórát lesték a taxikat, míg végre arabok és etiópok között elsőként tehették mancsukat egy taxi kilincsére.
– Megkérem, nyissa majd ki a bal oldali ajtót – súgta Menyhárt doktor a sofőr fülébe, amikor a Sport-szálló felé közeledtek. – A hölgynek gyönge a csuklója. –Így aztán a Sport-szálló előtt a sofőr kiugrott a volán mellől, és kitárta az ajtót Menyhártné előtt.
– Nagy majom vagy – mondta Menyhártné, amikor beléptek a vendéglőbe.
– És hol fogsz lakni? – kérdezte Menyhárt doktor. Sarokasztalnál ültek délszaki növények alatt, a fűtőtestek közelében, előttük egy söröspohárban a hat szál frézia.
– Hol? Természetesen nálad. Te sosem vagy itthon állítólagos üzletkötéseid miatt.
– Igaz – hagyta rá lemondóan Menyhárt doktor. – De néha hazajövök.
– Olyankor majd közeledhetsz hozzám. Majd meglátod, milyen leszek.
Bécsi szeletet ettek tartármártással, petrezselymes burgonyával és zöldsalátával. Megbontattak egy palack bort.
– Holnap utazom – jegyezte meg Menyhárt doktor. – Bizonyos ideig távol leszek.
– Ó, máris? És mégis meddig?
– Öt hét, talán másfél hónap. Prága, NDK, Dánia. Beérik a cseresznye, mire hazatérek.
– Hiszed, hogy fáj? – mondta Menyhártné kuncogva. – Délután segítek neked csomagolni. Aztán lehet, odaadom magamat.
– Úristen – motyogta Menyhárt doktor elgondolkozva. – Hat héten át csak rád fogok gondolni. – Megfogta a fréziás pohár mellett Menyhártné kezét.
– Mindjárt sírok – mondta Menyhártné. – Ugye, hívsz mindjárt egy taxit.
– Persze – bólintott Menyhárt doktor –, nem járhatsz csatakosan az esküvőd napján. – És lenézett az asztal alá, szemügyre vette felesége lábát. – Öregszel – jegyezte meg –, lötyög bokád fölött a harisnya. Mész, menegetsz lassan össze.
– De te még mindig egy igazi úr vagy.