(Hildegardis Bingensis)
Physica – részlet
A baziliszkusz olyan férgekből születik, amelyekben, akár a varangyos békában, ördögi álnokság rejlik. Mert ha a varangy olyankor, mikor petét rak, vagyis mikor megtermékenyül, hogy utódokat szüljön, kígyó- vagy tyúktojást lát, megörül neki, elterpeszkedik rajta és kotlik, míg saját, természetes úton fogant utódait világra nem hozza. Miután pedig megszülte őket, utódai nyomban elpusztulnak, mikor azonban azokat holtan látja, újra rátelepszik az előbbi tojásra, és addig kotlik rajta, míg a tojásban lévő utód élni nem kezd. Nemsokára viszont az őskígyó sátáni gonoszságának ereje érinti meg őt. Olyan erő ez, amilyen az Antikrisztusban is rejlik; és ahogy az Antikrisztus minden égi dolognak ellenszegül, ez az állat is minden halandót megtámad és el akar pusztítani. Mikor a varangy érzi, hogy a tojásban lévő utód él, elámul saját különös viselkedésén és elfut, az utód pedig tojásának héját széttöri, kilép belőle, és természete szerinti nagy hevességgel kibocsátja a leheletét, amely erősen perzselő és igen heves tüzű, ám amelynek talán nincs köze az alvilági gyötrelmekhez, és amely a villámhoz és a mennydörgéshez hasonlít. Miután tehát a tojásból kikelt, leheletének erejével a talajt öt könyök mélységig kettéhasítja, majd belefekszik a nedves földbe, és ott marad, míg fel nem nő és termékennyé nem válik. Akkor feljön a föld felszínére, és leheletével mindent megöl, amit életben talál, mert semmilyen élőt nem akar és nem tud elviselni. Mikor viszont meglát egy élőlényt, nyomban dühösen hideg, majd forró leheletet bocsát ki, és így azt a teremtményt, melyre rálehelt, megöli, úgy, hogy az, mintha villám és mennydörgés terítette volna le, nyomban összeesik.
Ha a baziliszkusz egy szántóföldön vagy szőlőhegyen pusztul el, és a teteme ott rohad, az a hely terméketlenné és meddővé válik. Ha azonban egy toronyban vagy egy házban pusztul el, és ott rohad meg, az emberek, akik ott tartózkodnak, mindig betegek lesznek, az állatok között pedig, melyek ott vannak, gyakran dögvész, vagyis olyan járvány terjed el, amely gyakran el is pusztítja őket.
A törékeny gyík
A törékeny gyík hideg, és amíg él, nem bántja az embert. Nincs viszont semmilyen haszna és semmilyen gyógyhatása sem. Miután azonban elpusztul, a mérge árt annak az embernek, aki hozzáér vagy megkóstolja.
A foltos szalamandra
A foltos szalamandra inkább meleg, mint hideg, ám teste gyorsan kihűl, mérge pedig halálos. Maga a foltos szalamandra, míg él, nem nagyon árt az embernek, ám mérge megöli mindazokat, akik megkóstolják. Semmi nem használható gyógyírként, ami testében van.
A gyík
A gyík meleg és száraz, de mérge elég gyenge, és az ember számára nem túl ártalmas. Maga a gyík viszont természetét tekintve durva és indulatos. Ami azonban benne van, gyógyszerként nem használható.
Ha a baziliszkusz egy szántóföldön vagy szőlőhegyen pusztul el, és a teteme ott rohad, az a hely terméketlenné és meddővé válik. Ha azonban egy toronyban vagy egy házban pusztul el, és ott rohad meg, az emberek, akik ott tartózkodnak, mindig betegek lesznek, az állatok között pedig, melyek ott vannak, gyakran dögvész, vagyis olyan járvány terjed el, amely gyakran el is pusztítja őket.
A törékeny gyík
A törékeny gyík hideg, és amíg él, nem bántja az embert. Nincs viszont semmilyen haszna és semmilyen gyógyhatása sem. Miután azonban elpusztul, a mérge árt annak az embernek, aki hozzáér vagy megkóstolja.
A foltos szalamandra
A foltos szalamandra inkább meleg, mint hideg, ám teste gyorsan kihűl, mérge pedig halálos. Maga a foltos szalamandra, míg él, nem nagyon árt az embernek, ám mérge megöli mindazokat, akik megkóstolják. Semmi nem használható gyógyírként, ami testében van.
A gyík
A gyík meleg és száraz, de mérge elég gyenge, és az ember számára nem túl ártalmas. Maga a gyík viszont természetét tekintve durva és indulatos. Ami azonban benne van, gyógyszerként nem használható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése